25.01.2013 - 14:59
Preambulum
Katalónia népe történelme folyamán demokratikusan kinyilvánította akaratát, hogy önállóan kormányozza magát a haladás, valamennyi polgár jóléte és esélyegyenlősége érdekében, valamint azért, hogy erősítse sajátos kultúráját és kollektív azonosságtudatát.
Katalónia önkormányzatisága a katalán nép történelmi jogain, sokévszázados intézményein és hagyományos jogrendjén is alapul. A katalán parlamentarizmus a középkorban gyökerezik, olyan kollektív szervek formájában, mint a Pau i Treva (’béke és fegyvernyugvás’) vagy a barcelonai grófi udvar.
A XIV. században hozzák létre, Generalitat néven, a parlament választmányát, amely egyre nagyobb önállóságra tesz szert, és a XVI. és XVII. században már Katalónia kormányaként működik. A spanyol örökösödési háború végén, miután Barcelona 1714-ben elesett, V. Fülöp a Nova Planta (’új berendezkedés’) című dekrétummal eltörli a katalán közjogot és a katalán önkormányzat intézményeit.
Ennek a történelmi folyamatnak Katalónia mellett más területek is részesei voltak, és ezek együtt, egymást kölcsönösen elismerve, egy nyelvileg, kulturálisan, társadalmilag és gazdaságilag közös teret alkottak, mely egyre erősödve haladt a fejlődés útján.
A XX. század folyamán állandó volt a katalánok törekvése, hogy önállóan kormányozzák magukat. Az önkormányzatiság visszaszerzése irányába tett első lépés a Mancomunitat de Catalunya (’a katalán megyék közössége’) létrehozása volt 1914-ben, de ezt Primo de Rivera diktatúrája eltörölte. A második spanyol köztársaság 1931-es kikiáltása után alakult meg, Generalitat de Catalunya néven, a katalán kormány, és Katalónia autonómiáját alaptörvényben rögzítették.
1939-ben Franco tábornok felszámolta az autonóm Katalóniát, és az akkor létrejött diktatorikus rendszer egészen 1975-ig fennállt. A katalán nép és száműzetésbe kényszerült kormánya aktív ellenállást tanúsított a diktatúrával szemben. A szabadságért vívott harc egyik fontos állomása volt az Assemblea de Catalunya (’katalán nemzetgyűlés’) megalakulása 1971-ben, tehát még az autonómia visszaszerzése előtt. Ez utóbbira, akkor még ideiglenes jelleggel, 1977-ben került sor, amikor Katalónia elnöke hazatért a száműzetésből. A demokratikus átalakulás folyamatában, az 1978-as spanyol alkotmány által meghatározott autonómia-rendszer keretein belül, Katalónia népe népszavazáson fogadta el az 1979-es katalán alaptörvényt (Estatut d’Autonomia). Az első katalán parlamenti választásokra 1980-ban került sor.
A demokrácia elmélyítésének útján a legutóbbi években a katalán társadalmi és politikai erők többsége olyan intézkedéseket kezdeményezett, amelyek a politikai és jogi keretek átalakítását tűzték ki célul. Ezek közt a legutóbbi a katalán alaptörvény megreformálásának a folyamata volt, amelyet a parlament 2005-ben kezdett meg. A spanyol állam intézményei akadályokat gördítettek az új alaptörvény útjába. Különösen negatívan hatott a spanyol alkotmánybíróság 31/2010 számú döntése, amely lehetetlenné teszi, hogy a katalán népnek a demokrácia továbbvitelét célzó kollektív akarata a spanyol állam keretein belül valósuljon meg. Ezen döntés alapján a katalán önkormányzat is visszafejleszthető, ami napjainkban világosan megfigyelhető politikai, hatásköri, pénzügyi, társadalmi, kulturális és nyelvi vonatkozásban egyaránt.
A katalán nép több alkalommal is kifejezte azt az akaratát, hogy felszámolja a jelenlegi helyzetet, amelyben a spanyol állami keretek megakadályozzák a továbblépést. A polgárok tömegtüntetéseken követelték a katalán nép döntéseinek a tiszeteletben tartását, így 2010. július 10-én, a „nemzet vagyunk, mi döntünk”, majd 2012. szeptember 11-én, a „Katalónia, Európa új állama” jelszóval.
A katalán parlament 2012. szeptember 27-i, 742/IX számú határozatával kinyilvánította annak szükségességét, hogy Katalónia népe szabadon és demokratikusan, népi konzultáción dönthessen kollektív jövőjéről. A legutóbbi, 2012. november 25-én megtartott parlamenti választások világosan és félreérthetetlenül kifejezték és megerősítették ezt az akaratot.
A folyamat továbbvitelére Katalónia parlamentje, a X. törvényhozási ciklus első ülésén, képviselve Katalónia polgárainak a legutóbbi választásokon demokratikusan kifejezett akaratát, a következőkben deklarálja Katalónia népének a szuverenitását és a döntéshez való jogát.
Deklaráció Katalónia népének szuverenitásáról és a döntéshez való jogáról
A katalán nép demokratikusan kifejezett többségi akaratának megfelelően, a katalán parlament úgy határoz, hogy megkezdi azt a folyamatot, amely révén ténylegessé válik a döntési jog gyakorlása, és Katalónia polgárai, az alábbi elveknek megfelelően, dönthetnek kollektív politikai jövőjükről:
-Szuverenitás. Katalónia népe a demokratikus legitimitás értelmében szuverén politikai és jogi alany.
-Demokratikus legitimitás. A döntési jog gyakorlásához vezető folyamat szigorúan demokratikus lesz, biztosítva a vélemények többféleségét és valamennyi vélemény tiszteletben tartását. A katalán társadalmon belül lefolytatandó vita és párbeszéd célja az, hogy az ennek alapján megszülető eredmény a nép többségi akaratát fejezze ki, ami a döntési jog legfontosabb biztosítéka lesz.
-Átláthatóság. Minden lehetőség adva lesz arra, hogy a lakosság és a katalán polgári társadalom egésze hozzájusson valamennyi olyan információhoz és pontos ismerethez, amely szükséges ahhoz, hogy gyakorolhassa a döntés jogát, és hogy részt vegyen az ehhez vezető folyamatban.
-Párbeszéd. A folyamat része a párbeszéd és a tárgyalás a spanyol állammal, az európai intézményekkel és a nemzetközi közösség egészével.
-Társadalmi összetartás. Biztosítva lesz Katalónia társadalmi és területi kohéziója, és az a katalán társadalom által oly sokszor kifejezett akarat, hogy Katalónia lakosai továbbra is egy népet alkossanak.
-Európaiság. Biztosítva lesz az Európai Unió alapító elveinek a védelme és terjesztése, így különösen a polgárok alapvető jogai, a demokrácia, a jóléti állam és az európai népek közötti szolidaritás iránti elkötelezettség, valamint a gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésre való törekvés.
-Törvényesség. Minden lehető törvényi keret igénybevétele abból a célból, hogy ténylegessé váljék a demokrácia erősítése és a döntési jog gyakorlása.
-A parlament vezető szerepe. A parlament, mint az az intézmény, amely Katalónia népét képviseli, vezető szerepet játszik a folyamatban. Megegyezéses alapon meg kell határozni, milyen mechanizmusok és munkamódszerek biztosítják ezen elv érvényesülését.
-Részvétel. Katalónia parlamentjének és kormányának el kell érnie, hogy a folyamat aktív résztvevői legyenek a helyi közösségek, a politikai erők lehető legtöbbje, a gazdaság és a társadalom szereplői, Katalónia kulturális és polgári szervezetei. A parlamentnek és a kormánynak ki kell alakítania azokat a mechanizmusokat, amelyek biztosítják ezen elv megvalósítását.
-A katalán parlament arra biztatja a lakosság egészét, hogy aktívan, főszereplőként vegyen részt abban a demokratikus folyamatban, amely a katalán nép döntési jogának a gyakorlásához vezet.
Kelt a Parlament épületében, 2013. január 22-én
